Köztünk élő
szentek

Bárki lehet?

Az, hogy néhány ember erkölcsösebben, a társadalmi normáknak megfelelőbben él vagy élt, nemhogy nem fedi le a szentek fogalmát, de ha ismernénk élettörténeteiket bizony találnánk olyanokat köztük, akire azt mondanánk:

„Igen, ő közülünk való volt!” – Ráadásul élete nem sokkal különösebb, mint a miénk.

Egy közülünk

Ismerhette mindennapjainkat, mert ide született, s már szülei is generációkon keresztül itt éltek. Tudja milyen ezen a vidéken élni, ismeri a gondolkodásunkat, az ételeink ízét, a történeteink kedvességét és drámáit, és nem csak úgy felülről, úgy kívülről norma számunkra, hanem tényleg egy közülünk.

A teológiai megfogalmazásokat kicsit megkerülve írnék egyetlen gondolatot arról: nekem, hogyan szoktak eszembe jutni a szentek, milyen kép villan be róluk, ha róluk olvasok, vagy hozzájuk imádkozok.

Júlia Voznyeszenszkaja orosz írónő egy különleges regényének főhősnője már a történet elején meghal.  Halál utáni kalandjaim a könyv címe, amiben a keleti keresztény kultúra és hit világából merítve számol be, milyen is lehet majd a halál utáni lét,

az úgynevezett: Átmenet.

Ebben az átmenetben megjelenik a lelki vámszedésnek nevezett állapot, amikor a földön elkövetett bűneiknek megfelelően egy-egy vámnál előbukkannak a Sátán démonjai, mint valami jogászok, és elkezdenek bevádolni, felsorolni a valós tetteinket, s azok következményeit.

De, hála Istennek, ott vannak a védelmezőink is: legfőképp védőangyalunk, és a szentek közül azok, akikhez valamilyen viszony fűz.

Akár rokoni szál, egy nagyszülő, keresztszülő vagy testvér, esetleg egy olyan szent, akivel valamilyen lelki kapcsolatot éreztünk, akihez többször is fohászkodtunk, imádkoztunk.

És ide akartam megérkezni:
a szentek a mi pártfogóink.

Akik itt, a földi életben – a sokszor nagyon földies kéréseinkben – is támogatnak, 

Közbenjárnak értünk.

Mégis,  számomra a legszemélyesebb, hogy az utolsó utáni pillanatban is ott lesznek.

Akkor, amikor magunkért már semmit nem tehetünk. Fogják a kezünk, elénk állnak és a személyükkel igyekeznek megvédeni a Gonosz számonkérésétől. Élethelyzeteket és szempontokat sorolnak fel, indokokat és belső lelki történéseket, melyeket a szeretet és a tisztaság hat át.

Tehát a helyzetünk ott sem lesz reménytelen. Lesz, aki kiáll mellettünk, lesz, aki bátorít.

Ezért is kérhetjük őket már most. Ezért fohászkodjuk, ezért is imádkozzunk a szentekhez, hogy ne egyedül és magányosan kell kezdjük a halálunk utáni első pillanatokat…