Nálunk görögkatolikusaknál az év jelentős részét, mintegy 180* napot, a böjtölés tölti ki. Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, de a böjt nem olyasvalami, amitől félnünk kellene. Mi inkább úgy tekintünk rá, mint egy látásmódra, amely segít helyreállítani életünkben az étkezés megfelelő szerepét: nem az evésért élünk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. Az Egyház ezt a szemléletet követve alakította ki a böjtöt, mint egy lelki gyakorlatot, amely emlékeztet bennünket erre az alapelvre. Emellett persze érdemes fontolóra venni, hogy a böjtölés milyen pozitív vagy akár negatív hatással lehet a testünkre. A következőkben igyekszünk felsorolni 5 hasznos szempontot az egészséges böjtöléshez.
* ebből a nagyböjt 40, a nagyhét 6, a karácsony előtti böjt 40, az Istenszülő böjtje 15, az apostolok böjtje 8-40 kb., és az évközi péntekek kb. 50, valamint néhány ünnepünk is böjthöz kötött
A görögkatolikus és más keleti keresztény egyházakban a böjtöt legelsősorban a lelki fejlődés eszközének tekintjük. Önkéntes korlátozásokat vezetünk be az étkezésben, italozásban és más élvezetekben, hogy testünket ne terheljük túl, és engedelmessé tegyük a lelkünket. Nemcsak minőségében korlátozzuk az eledeleket, hanem azok mennyiségét is. Ennek oka, hogy segít a szenvedélyek legyőzésében.
Amikor megválunk a világi kötődésektől, nyitottá válunk lelkünkben, hogy befogadjuk Isten kegyelmét és mélyebben megéljük a vele való közösséget. Ebben a cikkben azonban inkább néhány egészségügyi szempontot gyűjtöttünk össze, amelyek a böjtölés során érvényesülhetnek.
Photo by rosario janza on Unsplash
A böjtöt sokan diétás módszerként kezelik, hiszen ilyenkor elhagyják az olyan a magas kalóriatartalmú ételeket, mint a hús, sajt, vaj és a péksütemények. Ezek helyett alacsony kalóriatartalmú alternatívákat keresnek. Azonban a böjt hozzájárulhat a zsírszövet növekedéséhez is, mivel hús hiányában nehezebb elérni a jóllakottság érzetét. Ez pedig túlzott szénhidrátbevitelhez vezethet.
A böjtöt nem minden esetben ajánlják az orvosok, mivel nem mindenki számára megfelelő. A böjtös-diétát leginkább betegségek esetén alkalmazzák, hogy segítsék az érintett szervek működését, eltávolítsák a felhalmozódott anyagcsere-termékeket és csökkentsék az energiabevitelt. A szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri betegségek, vesebetegségek, köszvény és elhízás kezelésére szolgáló speciális böjtdiéták az iméntiek szerint, az élelmiszerek és tápanyagok összetételének megváltoztatásával működnek.
Amikor eszünk, szervezetünk az elfogyasztott táplálékot energiává alakítja át, hogy működésünket fenntartsa. A felesleges, nem elégetett kalóriák zsírként raktározódnak el a testünkben, hogy későbbi szükséglet esetén felhasználhassa őket. Ha az elfogyasztott kalória mennyisége meghaladja az elégetett mennyiséget, akkor testsúlygyarapodás következik be. Ez a helyzet manapság igen gyakori, mivel sokan ülőmunkát végeznek, és a gyorséttermi kínálat is könnyen elérhető.
A böjt során ezzel szemben a szervezet kevesebb táplálékhoz jut, így kénytelen a felhalmozott zsírtartalékokat energia előállítására használni. A böjtölés során a zsírsejtek csökkennek, miközben az izomtömeg megőrzése is biztosított. (Ezért is alkalmazzák gyakran a sportolók a böjtöt, hogy alacsony testzsírszázalékot érjenek el versenyek előtt.) Mindezekből kitűnik, hogy sok testi vonzata van a böjtölésnek, így olyan nagyon nem tudjuk külön- vagy leválasztani a böjtölés lelki tartamáról. Ezért javaslom: emlékeztessük többször magunkat, hogy eljött az ideje a lelki figyelemnek is.
Télről nyárra
A kutatások szerint a böjtölés segíthet az évszakváltások során. Az emberi test télen és nyáron másképp dolgozza fel az élelmiszert: télen a fehérje és zsír, nyáron pedig a fehérje és szénhidrát anyagcseréje dominál. Úgy tűnik, a böjt elősegítheti az átállást az egyik anyagcseretípusról a másikra. Emellett megjegyzendő: a böjt során tapasztalható fiziológiai stressz fokozza a szervezet védekező képességét is.
A böjt egyik jótékony hatása, hogy segíti a szervezetünk méregtelenítését. A nagyböjt idején lemondunk a finom húsokról, a zsíros húsételekről, a hamburgerkről, a sajtból készült változatokról és a pékárukról is. A kerülendő ételek listája igencsak terjedelmes. Ha minden böjti szabályt betartanánk, még a sült ételek is lekerülnének az asztalról! (hisz a zsírban vagy vajban sült ételek a sütőanyag miatt kizárják magukat).
Photo by Food Photographer on Unsplash
Manapság sok, általunk fogyasztott élelmiszer tartalmaz adalékanyagokat, génmódosított összetevőket és egyéb toxikus kémiai, valamint szintetikus anyagokat. Ezeket a méreganyagokat a szervezetünk az emésztés során felszívja és a zsírszövetekben tárolja el. Amikor böjtölünk és Istennek szenteljük magunkat, az agyunk észleli a korlátozott kalória-bevitel miatti tápanyaghiányt. Ilyenkor az agyunk a tárolt glikogént energiává alakítja át, (de ez az energiaforrás körülbelül csak 12 órán át áll rendelkezésre). Ha a glikogénkészletek kimerülnek, a szervezetünk a zsírtárolóinkhoz fordul energiáért.
A zsírszövetek lebontásakor felszabaduló méreganyagok a máj, a vese és a bőr segítségével távoznak a szervezetből.
A húsmentes étrend jótékony hatással van a bélflórára, de fontos tudni, hogy a hét hét nem elegendő idő a maradandó változásokhoz. A bélflóra jelentős átalakulásához legalább hat hónap szükséges, úgyhogy a 40 napos böjt ilyen irányú diétaként való használata nem igazán juttat el a kívánt célig.
A böjtölés pozitív hatással van az anyagcserére és az agy működésére is. Böjt közben az emésztőrendszerünk pihenhet, ami serkenti az anyagcserét a következő étkezéskor, így több energiát nyerhetünk az elfogyasztott ételekből, és hatékonyabban égetjük a kalóriákat.
Az egyházi böjt szabályainak betartása számos egészségügyi előnyt hordozhat. A Bécsi Egyetem kutatása szerint a böjtölés akár 14%-os anyagcsere-gyorsulást eredményezhet. Az intermittáló böjt növeli a neurotróf faktor (BDNF) termelődését az agyban, ami egy hormon, amely az agyi őssejtek aktiválásával és neuronokká alakításával járul hozzá az agy egészségéhez. A böjt további előnyei közé tartozik a memória és a kognitív funkciók javulása, az oxidatív stressz csökkenése, az inzulinrezisztencia mérséklése, a vérnyomás, koleszterin- és vércukorszint csökkenése, valamint a gyulladásos folyamatok enyhülése, amelyek mind hozzájárulnak a test és az agy egészségének megőrzéséhez.
Fehérjehiány
Az alacsony fehérjetartalmú étrend kulcsfontosságú aspektusa a táplálkozás-csökkentésnek. A fehérje hiánya, amely hosszútávú böjt esetén fordulhat elő, mind pozitív, mind negatív hatásokkal járhat. A megfelelő fehérjebevitel biztosítása érdekében ajánlott napi szinten szója vagy borsó alapú fehérje turmixok fogyasztása. Nem minden esetben jár jótékony hatással a fehérjék és zsírok teljes kizárása az étrendből; ezek hiánya olyan problémákat okozhat, mint a hajhullás, a törékeny köröm, valamint a hasnyálmirigy megnövekedett terhelése, mivel az kénytelen csak szénhidrátokat feldolgozni.
Photo by Monika Grabkowska on Unsplash
A szív- és érrendszeri betegségek vezetik a haláloki statisztikákat Magyarországon, szorosan követve őket a daganatos megbetegedések. Isten segítségével, Urunk 40 napos böjtjéhez való hasonulásban csökkenthetjük ezeknek a betegségeknek a kialakulásának esélyét, ha figyelembe vesszük a böjt ilyen szemléletű egészségügyi előnyeit.
Az egyházi böjtölési szabályok szerinti böjt segíthet a koleszterinszint csökkentésében, ami előnyös lehet az inzulinérzékenység javításában és a magas vérnyomás kockázatának csökkentésében, melyek mind kritikus tényezők a szívbetegségek kialakulásában.
Továbbá egyre több kutatás igazolja a böjtölés pozitív hatását a rákos megbetegedések kezelésében és megelőzésében. A böjt képes fokozni a rákos sejtek érzékenységét a kemoterápiás kezelésekre, miközben védelmet nyújt az egészséges sejteknek.
Photo by Mockup Graphics on Unsplash
Továbbá egyre több kutatás igazolja a böjtölés pozitív hatását a rákos megbetegedések kezelésében és megelőzésében. A böjt képes fokozni a rákos sejtek érzékenységét a kemoterápiás kezelésekre, miközben védelmet nyújt az egészséges sejteknek.
Az immunrendszerünk fehérvérsejtjei folyamatosan harcolnak a kórokozókkal és megsemmisítik azokat a sejteket, amik megbetegíthetnek minket. Ha a fehérvérsejtek száma lecsökken, az gyengíti az immunrendszerünket, ami nehezíti a szervezetünknek, hogy megküzdjön a fertőzésekkel. A böjtölés elősegítheti a károsodott fehérvérsejtek helyreállítását. Bár a böjt ideje alatt a fehérvérsejtek száma csökkenhet a testben, amint a böjt megszakad és ismét többfajta ételt fogyasztunk, a fehérvérsejtek száma jelentősen növekedhet.
KÖVETKEZTETÉS
Manapság egyre többen ismerik fel, hogy a böjt nem csak a keresztény hagyományokban játszik szerepet, hanem az egészséges táplálkozás szempontjából is előnyöket sejtet. Az információáradatban könnyű elveszni, de a böjt, mint egy egyszerű gyakorlat, jelentős hatással hathat egész lényünkre.
Urunk 40 napos böjtjének gyakorlása nem csupán lelki és szellemi előnyökkel jár, hanem testi egészségünkre is pozitívan hathat. Az önfegyelem erősítése és az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakítása mellett, a böjt segíthet elménk és testünk karbantartásában is.